A radiátor hője magához húz
Úgy ölelem, mintha más
A világban már nem lenne
Égeti a párnaszélem
Forgok a forró takaró alatt
Mégis hideg a talpam
Párnák fojtogatnak
Úgy teszek, mintha köröttem minden
Csak ölelne, ölelne engem.
Címke: vers
Hó
Havat szitál az éjszaka
Kikönyököl a párkányra
Némán száll, száll keletről nyugatra
A lámpafényben könnyeit hullatja.
A csend hideg pengéje
Belevág az éj sötétjébe.
Némán száll, száll keletről nyugatra
Házak, drótok, lámpák alszanak alatta.
A malomban 