A malomban

“Arról van szó, hogy a szigetlakó madarak létére nagy veszélyt jelent, ha egy vihar elsodorja őket, így egynéhány faj úgy próbált meg védekezni, hogy egyszerűen nem szállt föl többé a levegőbe, nehogy elsodródjon egy ilyen viharban.” Krasznahorkai László: Az okinavai guvat: madár röpte nélkül

Tovább olvasom

“Vajon meddig húzhatom még? Nem tudom. Csak annyit tudok, hogy két lehetőségem maradt: vagy maradok takarókba csomagolva, és haldoklom tovább, vagy újra összeszedem a listámat, és élek tovább.” Jenny Downham – Amíg élek

Tovább olvasom

A Napraforgó-lány Nagy Katalintól. Örök hála kedves Nővéremnek, nagy N-nel (bár gyermekkoromban notóriusan próbálta elhitetni velem, hogy valamelyik kukából szedtek ki és/vagy az ajtó előtt hagyott ott valaki egy kosárban – ezért a könyvért megbocsájtom, csupán nagytestvéri kötelességét teljesítette). Rettentően humoros, ízes, mégis szép történettel, lélektannal. Minden a megfelelő arányban és módon van adagolva benne,…

Tovább olvasom

Szürke ég. Madárcsicsergés. Fáznak a lábfejeim, felveszek egy pamutzoknit. Még a növények is magányosan néznek rám. Ma megtudtam valamit, amit mindig is tudtam. Jól esne egy kávé, egy olyan kávé, ami elszenderít. Jól esne egy tál krumpli, jól esne egy meleg érintés, jól esne a gitárszó, jól esne a csönd, jól esne a társaság, jól…

Tovább olvasom

Kopog az eső az ablakomon. Azt mondja, ideje kifelé figyelni. Felmordulok. Mégis hogyan figyeljek kifelé, ha lüktet a fejem? Az eső vállat von, kitartóan kopog az ablakomon. Legyen, kikönyökölök a párkányra. Szemben, a bérház egyik erkélyén lóg a jól ismert szlogen, a tüntetésről hozhatták a táblát. Ezért kellett kinéznem, kérdezem bosszúsan, az eső nem felel,…

Tovább olvasom

Liza a tésztát dagasztotta, úgy, ahogy az anyja mutatta neki régen. Néha recsegett a rádió, elcsípett egy-egy hírt, de hamar eltűntek fejéből a gondolatok az országot illetően. Szerelemre, barátságra, és a saját nyavalyájára gondolt. Voltak olyan súlyos napok, hol volt neki ideje az országra gondolni? Kémek mindenütt, ezt eddig is tudtuk, nem számít, a frontvonaltól…

Tovább olvasom

A kiírunk egy tendert rát tartom a legvicceseb kifejezésnek a világon. Hogy tudják az emberek ezt komolyan venni?

Tovább olvasom

Volt a Született Feleségekben egy epizód, ami egy ezermesterről szólt. Arról, hogy észrevétlenül, de mindenki életét megváltoztatta, mindenkin segített. Vannak emberek, akik nem teátrálisak. Akik nem biztos, hogy a leghangosabbak. A legizgalmasabbak. De észrevétlenül is ott vannak, és hatást gyakorolnak az emberek életére. Nagyobbat, mint gondolnánk. Nagyobbat, mint bárki más. Az ilyen karakterek megnyugtatnak. Volt,…

Tovább olvasom

I’m not shy but I refuse to speakBecause I don’t trust you to understand me

Tovább olvasom