-
Dögkút
Kimentem a határba, hogy vizet hozzak a forrásból. Elmentem a dögkúthoz is, már régen jártam arrafelé. Belenéztem, de csak szemét volt benne. Mintha tavaly mélyebb lett volna. Bámultam, és szinte megigézett a sok szutyok, a fémdobozokon megvillanó ezer szín, felirat, de láttam ott drótot, rongyokat, zsebkendőt, egy pár papucsot, szöveteket, vérfoltosat és olyat, amiben talán…
-
Részlet: Vidék
Kicsípte a szél az orcám, a szemeim. Tekertem, a szívem a torkomban dobogott. A seszínű mezők a seszínű éggel elsuhantak mellettem. Köd volt, de a földutat még láttam magam előtt, azt a földutat, amelyen haladnom kellett. Hiába a gyapjúkabát, a sál a fejem körül, a setétbarna haj, jéghideg ujjaim úgy tapadtak a biciklikormányra, mint ahogyan…
-
Sims
A cél az volt, hogy a “komolyabb” írásaimat osszam meg. Mégsem tudok elmenni a blog jelleg mellett. Szóval emlékeztek azokra az időkre, amikor a számítógépnek még tekintélye volt? Mikor még az asztali számítógép az asztallal együtt valóságos szentélynek számított, ahova szigorú keretek között ültünk le? Mikor még ki kellett kaparnotok a testvéretekkel egymás szemét, hogy…
-
Miskolc-Budapest sinkanszen csendélet
Ül előttem egy figura, aki az imént a teljes menüről érdeklődött a pultostól. Olyan volt, mintha egy feleletet néztem volna végig. Az Utasellátó konyhájában a hűtő és a polc olyan, mint Schrödinger macskája: mindaddig vannak, vagy nincsenek hozzávalók, amíg valaki nem érdeklődik az étel felől. Ül előttem ez a figura, és a tőzsde hegyvonulatait bámulja.…
-
Origó
Szeretek írni. Szeretek olvasni. Ez az oldal azért jött létre, hogy ne kerüljek trébe megosszam az írásaimat. Gondolatokat, verseket, novellákat. Én sosem tudtam magam elképzelni egy újság hasábjai között – de írni nagyon szeretek. Kiderül, mi lesz ebből.
-
Feliratkozás
Feliratkozva
Already have a WordPress.com account? Log in now.
A malomban 